Magyar Időminisztérium - Tizedik fejezet – 1808 június 3 - A francia kapcsolat 4.

 

Pest-Buda, 1808 június 3. Egy fogadó.

 

- Mondja, Jaques, mon ami, jutott már valamire ezzel a könyvvel?

- Kérem, legyen türelemmel, fordítom ahogy csak tudom, de..

- Mondja, érti egyáltalán ezt a nyelvet? Mert nekem úgy tűnik, mintha egy ismeretlen szöveget olvasna. Olyan döbbent szemekkel nézi, mint ahogy én is nézném.. Használható dologhoz is jutottunk egyáltalán?

 

Minden jog fenntartva. Az itt megjelenő karakterek, ötletek, történetek a saját szellemi munkám gyümölcsei, saját tulajdonom, felhasználni, egy esetleges valóban megvalósuló Magyar Időminisztériumban, csak az Én megkérdezésemmel, beleegyezésemmel lehetséges..

 

- Kérem, Lessier, higgyen nekem ! Természetesen tudok olvasni magyarul, nem felejtettem el.. De ez a szöveg, ahogy ebben a könyvben van.. Elképesztően megváltozott, a nyelvtan, a szóhasználat.. Szinte érthetetlen !

 

- Hát hogy változhatnának ennyit egy nyelv tanának szabályai ? A francia, lefogadom hogy azon nem lehet ennyit tekerni! Nézzük, csak, besegítek magának, mit gondol? ! Olyan évszámokat és dátumokat látok itt amelyek még el sem jöttek ! Például miért említik az angol Wellesley-t Portugáliánál, a Császár nevét Szent Ilonával ? És a Grande Armee mit keres ennél a Waterloo-nál 1815-ben? Töltse ki a hézagokat legyen szíves !

 

Orlai kétségbeesetten ült. Tudta jól ha elveszti ennek a francia tisztnek a támogatását akkor akár vissza se menjen Párizsba… Schulmeister nem volt lenyűgözve eddigi teljesítményétől, mint kém, és provokatőr, igazság szerint semmi eredményt nem ért el Pozsonyban és Pest-Budán.. Fouche pedig, ha oda megy vissza, nos jó esetben cellával, rossz esetben deportálással várja csak.. Az igazság az, vallotta be magának, hogy elszúrt mindent eddig.. Ez a könyv az utolsó esélye… Természetesen hazudott Lessiernek, jól megértette már első olvasásra is, és megértette hogy mekkora kincs került így a birtokába. De ezt a tudást csak adagolva szabad átadnia, rajta kell tartani a kezét a csapon.

 

- Nézze, sok minden még tisztázásra szorul, a nagy képet átlátni, ez a nehéz.. De már rájöttem két fontos dologra, amik alapvetően befolyásolni fogják a Császárság jövőjét…

- Igen, hallgatom…

– De meg kell ígérnie nekem valamit ! Ígérje meg, hogy támogatni fog !

- Miben barátom, mondja csak..

- Hogy én legyek a jövendő rendőrprefektusa Pest-Budának ! Ígérje meg ezt nekem !

 

Lessier nagyra nyílt szemmel nézte Orlay-t. Ez a magyar tényleg nagyon ostoba, nem csoda hogy nem boldogult sem hazájában, sem Párizsban....

 

- Hát persze barátom, ez csak természetes… nem is tudnák alkalmasabb embert erre a posztra..- ha azt kérte volna tőle Orlay, hogy támogassa a jövendő Hungarus Respublika első konzuli tisztségébe, Lessier azt is megígérhette volna neki…hisz ígéretet bármire tehet. - és most, hogy így rendeztük sorainkat, kérem, avasson be engem is..

 

- Nos két nagy fordulópont várható, mint említettem.. Az első a spanyol háború.. Ebbe már a hírek szerint kezdünk egyre jobban belekeveredni.. Jobb lett volna kimaradni belőle, mert az angolok sok támogatást és sereget küldenek majd ide, de még nincs vész.. A könyv részletezi hogy mikor milyen politikai döntés milyen következménnyel jár majd. És a katonaiak is, ha a Császár is is de koncentrálja katonai erőit, akkor a tengerek urai britek szárazföldön keverednek bele egy elhúzódó háborúba..

- És az anyagilag felőrli őket… csapataik is itt ragadnak, vereséget szenvednek.. Értem, mi a második.

- A Császárságnak ki kell maradnia 1812-ben az oroszok elleni hadjáratból…

- Hogy miből? Mi ez az őrültség?

- De bizony az lesz, 1812-ben indul a Grande Armee keletre, 1813-ban alig a tizede tér majd vissza…

- Értem… elképesztő dolog… Hatalmas tekintélyvesztést szenvedne a Császár, és azt a sereget máshol, a spanyol háborúban kell jól felhasználni inkább... Értem, értem… Már csak egy probléma van, hogyan tudjuk meggyőzni a Császárt majd arról hogy a mi tanácsainkat kövesse. Azért mégsem állhatunk eléje hogy van egy könyvünk a jövőből, bezárnának minket mint elmebetegeket.

 

- Erre is van ötletem - Orlai már nagyon tűzbe jött, óvatlanná vált.. Kiadta a kezéből a legnagyobb ütőkártyáját. - A Császár, jövő évben 1809-ban hatalmas vereséget mér majd az osztrákokra, és a békekötés után, 1810-ben feleségül veszi Mária-Lujza hercegnőt.. És 1811-ben végre fia születik !!

 

- Értem…. Ha valaki ezt előre megjósolja majd neki, annak a szavára nagyon hallgatni fog… Zseniális maga mon ami..- persze nem lesz ilyen egyszerű, mint ahogy ez az ostoba gondolja, de megvalósítható.. Kis lépésekben haladva, mindig egy-egy hírszerzői jelentés, amiről aztán fényesen kiderül hogy döntő sikerhez vezet majd.. Így fog felfelé emelkedni, egészen a Császárhoz közeli posztra pár év alatt. De csak ő.. Lessier kissé összehúzott szemmel nézegette tovább Orlay-t. Tulajdonképpen a lényeget már tudja.. Másik magyar tolmácsot azt szerezhet, vagy akár maga is megtanulhatja ezt az ördögi nyelvet, ha van egyáltalán francia-magyar szótár már?

mim_fr_2.jpg

 

- Mon ami Orlai, azt hiszem a kettőnk küldetése itt Pest-Budán véget ért.. Távozunk.. megtenné hogy gyorsan és titokban kocsit bérel nekünk? Ennek a Pest nevű városnak az északi kapujához hozza majd..

 

mim_fr_1.jpg

 

……………………………….

 

Pest-Buda, 1808 június 3.

 

- Te jó ég, hát jól átalakult ez a város 2019-hez képest.. Akarom mondani, jól át fog alakulni, 2019-re.. Na most merre? Ti közelebb vagytok ehhez a korhoz.

 

Márton csak a fejét rázta.

- Én csak rövid ideig jártam itt, még 1689-ben még.. meg egyszer 1700-ban, amikor is megerősítettem jogomat atyám szerzeményéhez a budai hegyekben.. De igazság szerint nem sok időm volt azt megnézni.. és a kancellár által említett 1758-as Pestet sem láttam még, elveszett vagyok magam is..

 

Borbála már majdnem csatlakozott a szabadkozókhoz. Az a Pest amit ő ismert már az 1838-as árvíz utáni, a Kiegyezés utáni Pest volt. De aztán hirtelen eszébe jutott, hisz ő a csapat vezetője, ez a két férfi tőle várja az utasítást.. Most ébredt rá hirtelen mit is jelent ez.

- Nos, annyit tudok erről a korról - főleg Jókaitól, mondta, de csak magában – hogy Pest kevésbé előkelő fogadói észak és kelet felé vannak főleg.. A vámsorompóknál, Teréziavároson túl… Nyilván kerülik feltűnést, oda megyünk elsőre.

 

2020. május 24. 08:31

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése