Kezdjük most az új nagyágyúval, az Abraham Stone-al. Joe Kubert amerikai képregényrajzoló egyik, kései sorozata, valamikor a kilencvenes évek elején rajzolta, más sok egyéb szuperhősös sikersorozat és magazinvezetést után. A történet, egy pennsylvaniai farmersrác, Abraham Stone bekerül a nagyvárosba New Yorkba, az 1910-es évek elején. Hamar beindul karrierje amikor egy verekedésben átrendezi két ír rossz-arc képét.. Aztán kiderül, Abe nem megszökött otthonról unalomból, egész más a története, célja van. A környezet, New York, az első világháború előtt, nagyváros, felhőkarcolók, bérlakások, nyomor, zsúfolt gyárak, kocsmák, alagsori lakások, ír banditák. És a csúcstechnika, Ford-T Modell, és némafilm, Chaplinnel és Mary Pickforddal. Ilyen helyre érkezhetett a kis Vito Corleone is. Nos, tetszik, jobban bejön mint Blueberry. Az első kötet felén vagyunk túl, de jöhet még a többi is szépen.
Következő kedvenc, a Valerian és Laurienne folytatása, két hősünk elszakadnak egymástól felderítés közben. Megint csak remek, fantáziadús rajzok, az egésznek megint van amolyan elsüllyedt Világok/Csodák Udvara hangulata. A történet még csak most kezd felpörögni valójában, érdekes lesz a férfi-női szerepek bemutatása.
Green Manorba még mindig jut rejtély, a misztikumra, mítoszokra a modern viktoriánus tudomány ad választ.
Herkules a hős! Modern hőstörténet egy hősről, aki megment minket a modernkor veszélyeitől hősiesen !
Campbellékel zárom a nagyokat, a kalózcsalád története folytatódik, bonyolódik. Bár kissé belemagyarázós a kalózéletet és a lepratábort úgy bemutatni mint mai szemmel is felvilágosult és szabad emberek közösségét, de elmegy. Van némi humora is, nem vérkomoly.
Volt még Gai-Lurion az ötvenes évekbeli francia nagyonvidékről megint. Volt újdonság Greg és Grog néven, két ősember egyoldalas kis története, és befejezésnek Kid Lucky.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése