Márciusban megint dupla számnak örvendhetünk, ez biztató. Régi és új kedvencek térnek vissza, illetve bemutatkozik megint a francia képregénypiac új üdvöskéinek egyike. Nagyágyúk részletezése a végeken, mint mindig.
A 65-ös Kockásban Mike Bluenerry és csapata folytatja útját. Biztató hogy már kifelé haladnak Mexikóból, illetve már egyre több, komoly állandó főszereplő harap fűbe. A kalandokra most sem lehet panasz, fordulatosak.
Jutott megint sötét viktoriánus rejtély Green Manorba is.
Kid Lucky, Leonard, és Gai-Lurion egy-két oldalt kaptak.
Herkules a hős, újabb nem éppen modern kori kalandjából kiderül, a feltalálók és próféták élete nem volt könnyű.
Sajnos nem ez a hős-történet került be. Bár ez megjelent anno valamelyik Hahotában is, megnézném újra nagyban, színesben.
Iznogoud nagyvezír ármánykodása is helyet kapott a 65-ös számban. És a Tavaszi Különszámban is. Ugyanarra futnak ki a történetek, nekem mérsékelten viccesek. És kicsit komolyan végiggondolva mi a fenéért töri magát valaki a trónért, ha a lusta és buta kalifa mögött ő a valódi irányító hatalom ?
Ami az újat és, frisset illeti, az a Campbell-ék lennének. Egyfajta kalózós-kisértetes-családi képregény, Cambell nyugalomba vonult kalózkapitányról, két gyerekéről, és ellenségeiről. Alkotója bizonyos Jose Luis Munuera spanyol rajzoló műve, aki korábban a Spirou rajzolója volt, majd megjelenhetett többkötetes saját képregénye. Kivételesen sorrendet betartva sikerült bekerülnie az első albummal, az Infernóval kezdünk. Nagyon nincs szájba rágva, ki kicsoda, személyes naplók, visszaemlékezések segítenek megérteni a meg nem rajzolt előzményeket. Érdekes, remélem komolyodik majd, és remélem világosabb lesz a képregény, mert néha nagyon sötétre sikerült a nyomtatása.
A Tavaszi Különszám számomra kevesebb érdekeset tartalmazott.
Volt Rahan a Tűzhajú, de ő soha nem volt kedvencem még régen sem.
Volt Szilvió a tücsök-trubadúr amit nem tudok most sem értelmezni, hogy ez kinek lehet kedvence 10 év felett? Mégis kellene egy gyerekváltozat (stip-stop KisKockás cím!) ahová az ilyenek kerüljenek.
Iznogudot említettem, de volt felnőtt Lucky Luke is.
Ami viszont a nagyágyút illeti, kárpótolt mindenért.
Pif és Herkules oldskool 40 (!) oldalas kalandja ez a Béna Planéta. Anno ez valamelyik Kockásban elkezdett megjelenni, de ismeretlen okból az első oldalai lemaradtak, és maga a történet sem lett befejezve. Most viszont végigélvezhető lett az egész kaland. A sztoriról nem sokat akarok elmondani, annyit azonban lehet, alighanem egy korabeli videójáték ihlette.
Ennyi volt mára, közelebb a hó vége, mint az eleje, remélem a következőket előbb tudom megírni majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése