A komor csendet Irén törte meg, pendrive-al a kezében.
- Találat ! - mosolygott elégedetten - Az egyik fickó a vázlatról, a bal oldali, felismerte az arckereső szoftver… Nézzük csak !
Minden jog fenntartva. Az itt megírt karakterek, ötletek, történetek a saját szellemi munkám gyümölcsei, saját tulajdonom, felhasználni, egy esetleges valóban megvalósuló Magyar Időminisztériumban, csak az Én megkérdezésemmel, beleegyezésemmel lehetséges..
A kivetítőn megjelenő képek láttán Csejkőy keresztet vetett, Borbála lenyűgözve nézte a kinematográfot.
- Bemutatom Jaques Orlai-t, valódi nevén Orlay Jakabot. Született 1764-ben, itt Magyarországon, jogot tanult, de nem lett belőle ügyvéd, csak írnok a Helytartótanácsnál. Innen kirúgták 1794-ben, mert bizalmas iratokat adott el és okiratot hamisított. Elmenekült, Franciaországba, ahol azt híresztelte, hogy a Martinovics összeesküvés tagja volt, és ezért üldözték. Ott kint is a zavarosban kezdett halászni, Fouche rendőrminiszternek dolgozott, jelentett neki mindenkiről, főleg az emigráns forradalmárokról.. Majd miután kitört a nagy európai háború, Napóleon katonai hírszerzéséhez pártolt át, a híres Schulmeisterhez... Ezt a sok információ egyébként magyar forrásokból maradt fenn róla, ugyanis ő maga mesélte el. 1808-ban épp némi béke volt Franciaország és Ausztria közt, és ebben az év közepén feltűnt Pozsonyban és Pest-Budán Jaques-Jakabunk. Régi ismerősöket keresett fel, mesélt magáról, milyen jó dolga van, hogy megbecsülik, és próbált híreket szerezni, kémeket toborozni... Nem sok sikerrel, mert tevékenységét jelentették a Helytartótanácsnál kedves ismerősei, és elkezdték körözni, falragaszokon is megjelent a képe. Akárhogy is történt, Orlai-Orlaynkat 1808 június 6.-án holtan találták Pesten, a külváros egyik északi árkában..
- Kiderült kik végeztek vele? - szólt közbe Márton.
- Nem. Orlait hátba lőtték, mintha menekülni próbált volna. .. De a katonai hatóságok, a Helytartótanács egyike sem tudott ilyen saját akcióról, egymást gyanúsították, mind tagadták. A bécsi Polizeihofstelle is értetlenül állt az ügy előtt, mert ők is inkább elfogták és kihallgatták volna.. A kézre kerítőnek jutalom járt, de ezért sem jelentkezett senki.
- A társa nem azonosítható be?
_-Nem. A mi Archívumunk főleg magyar vonatkozású, ott nem volt találat. Próbáltam rákeresni az interneten, de semmi.
-Hogy hol ? - kérdezte Márton és Borbála - majd elmagyarázom, - válaszolt Gyula.
- Valószínűleg egy küldetésben járó francia katonatiszt, talán éppen Orlay főnöke.- találgatott Ernő - nem lehetetlen, ekkor épp béke volt, egy egy utazó francia küldöttség eljuthatott Pestre is.
Borbála elgondolkodott.
- Lássuk csak, ha ez a két férfi titokzatos módon megjelenik többször is 2019-ben, majd eltűnik, akkor ugyanennek meg kellett történnie 1808-ban is ! Történtek furcsaságok 1808 júniusában?
Irén elégedett mosollyal nézte a lányt:
- Gratulálok, jól töröd a fejedet.. Igen, egy fiatal katona eltűnt június elején, lőport vitt épp az egységének. Szökevénynek minősítették, de nem találták meg soha.
- Az ő neve fennmaradt?- kérdezte Csejkőy.
- Nem, ezt nem említik sehol.
- Tehát neve nélkül kerül majd elhantolásra…
Hallgattak. Majd Gyula kezdte az összefoglalást.
- Tehát tudjuk, hogy két napóleoni fickó itt Pesten járva valahogy felfedezte azt a kaput, rájött a működésére. Leütöttek egy lőport szállító kiskatonát és eljöttek ide 2019-be. De az első akciót alighanem megzavarta a tűzvész, visszamenekültek, a holttestet is vitték. Majd egy nappal később újra átjöttek, a katonát otthagyták a romok közt, majd kerestek egy könyvesboltot, hogy megtudják mibe is kerültek?.
- Elsőre csak felderítették a terepet, felkészültek, szerintem. Másodjára már gyorsan cselekedtek, a könyvesboltban igen célzatosan mentek be. Majd előrelátón, be is robbantották maguk mögött a kaput, hogy ne lehessen őket követni.. Mindez gondos katonai elme tervezése - fűzte tovább Márton.
- Tudatos választás volt… hogy pont ezt a könyvet vitték el. Most meg ott vannak 1808-ban és már tudják mi lesz ezeknek a napóleoni háborúk vége, és mit tegyenek hogy más vége legyen.. - fejezte be Borbála.
Martin elismerően nézett rájuk:
- Gratulálok őszintén gratulálok ! Nem csalódtam magukban, a képességeikben ! De gratulálok azért is, mert mindjárt egy világtörténelmi kihatású ügybe tenyereltek bele ! Nem sok ilyen akadt a Minisztérium fennállása óta, ez a harmadik mindössze. Na most, a következőket fogjuk tenni. Ernő riasztja a korabeli Minisztériumot, és megfigyelőket, hogy észlelnek- e valami eltérést az Archívumhoz képest. A történelem azért nem változik meg egyik pillanatról a másikra. Van pár napunk. Maguk pedig, visszautaznak 1808-ba, június másodikára.. és megkeresik Pesten ezt a két alakot, és visszaszerzik a könyvet.. Ez az elsődleges...
2020. április 16. 19:05
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése